Mennyiségben és minőségben is jelentőset lépett előre a Magyar Kick-box Szakszövetség formagyakorlat szakága. A 2028-as olimpiai részvételre hajtó küzdősportban az áprilisi diákolimpián a tavalyihoz képest megduplázódott a formagyakorlatban indulók létszáma, és a fiatal szakág vezetője, Puravecz Péter szerint a legjobb magyarok kezdenek felzárkózni az európai és a világszínvonalhoz, ami az idei világversenyeken is megmutatkozhat.
A sportágban a hazai fiatalok egyik legfontosabb megméretésére, a diákolimpiára az idén 88 formagyakorlat nevezés érkezett, ami pontosan a kétszerese a tavalyinak. És amíg korábban jellemzően két-három óráig tartott a verseny, addig most közel öt órán át vetélkedtek a fiatalok – avatott be Puravecz Péter.
„A hat küzdelmi szakág mellett a szövetség csak 2016 óta kezdett komolyabban figyelmet fordítani a formagyakorlatokra. Mára viszont egyre többen ismerik fel, hogy ebben a szabályrendszerben egy érem ugyanannyit ér és ugyanolyan fontos, mint egy küzdelmi érem, és érdemes erre is koncentrálni. Itthon a formagyakorlatokkal korábban csak 3-4 klubban foglalkozott bárki is, most viszont 11 egyesületből érkeztek sportolók a diákolimpiára” – mondta a szakágvezető.
Sokan vannak a kick-boxosok között, akik a bajnokságokon nem szeretnék megveretni magukat, ugyanakkor van affinitásuk bemutatni a technikájukat a formagyakorlatok során – mesélte Puravecz Péter, aki arra is kitért, hogy a szakág elfogadottsága is sokat javult.
„Nemcsak itthon, de nemzetközileg is jellemző, hogy a küzdelmi szakágak nehezen fogadják el a formagyakorlatosokat. A forma előtt én is 21 évig bunyóztam, és azért az egészen más, hogy az ember liheg a fáradtságtól, mindenhol fáj, és hatalmas küzdelem árán lehet csak eljutni a döntőig. Itt meg, valljuk be, sokáig az volt a megítélés, hogy felmegy valaki a tatamira és úgymond ugrabugrál, aztán meg nyer valamilyen érmet. Ehhez képest most már azt látom, hogy más lett a hozzáállás. A magyar kick-boxos közvélemény, illetve a többi szakág vezetői is elismerően nyilatkoznak azokról a szaltókról, az olyan nehéz akrobatikus technikákról, amelyek megfelelő kivitelezése évek munkájába telik. Magyarán jelentősen változott, és pozitívabb lett a megítélés.”
Objektíven mérhető pozitív változás övezi a magyar versenyzők teljesítményét is – büszkélkedett Puravecz Péter.
„A szakmai részt nézve, a világversenyeken a pontszámokban is egyértelműen jelentkezik a fejlődés. A 9 és 10 közötti pontozásban eddig a magyarok a legjobb esetben is 9.4 körül jártak, de mostanában már nem ritkák a 9.5-ök, sőt, vagy egy versenyzőnk, aki már 9.7-et is kapott. Ez azt mutatja, hogy kezdünk felzárkózni az európai és a világszínvonalhoz.”
Hosszabb távon még több magyar versenyzőt és még színvonalasabb produkciókat vizionál a szakember, aki mindezt külföldi oktatók meghívásával, és kölcsönösen előrevivő sportbarátságok kötésével képzeli el. Az idei célok megfogalmazásakor pedig érmekre, köztük aranyakra számít az idei év két nagy világversenyén.
„A felnőtteknél nagyon nehéz lesz a dolgunk, hiszen az utóbbi időben más országok ugyanúgy feleszméltek, mint mi, és meglátták, hogy a formagyakorlat verseny is éremszerzési lehetőség. Olyan nemzetek versenyzői tűntek fel, akiket előzőleg nem láttunk, de most itt vannak és nem is rosszak. Az idei világbajnokságon az elsődleges cél a dobogóra jutás, de reálisan a felnőttektől nem várjuk azt, hogy vb-címet rakjanak le az asztalra. Ami viszont az utánpótlást illeti, a tavalyi vb-n rendkívül sikeresek voltunk, úgyhogy remélem, hogy sportolóink az idei Európa-bajnokságon is aratni fognak. Abban bízom, hogy a fiataloknál 4-5 arany is összejön majd.”
Puravecz Péter azt is elárulta, hogy nagyon szeretné, ha Magyarországon lenne olyan verseny, ahol nincs küzdelmi szabályrendszer, csak formagyakorlat. Ha ilyen ütemben fejlődnek, akkor pár éven belül elkövetkezhet, hogy külön versenyt is kitegyen a formagyakorlat – bizakodott a szakágvezető.
